Sixth Part

 
Mikor megláttam Kimmyt nagy féltékenység suhant át rajtam. Ahogy fogta a kezét... Bárcsak én lehetnék mellette, és én foghatnám. De ezt elcsesztem. Két okból is. Egy, azt mondtam neki, hogy van pasim. Kettő, a buliban eléggé flörtölt velem, de én hidegen elutasítottam, pedig ha nem tettem volna, lehet, hogy most én állnék mellette. De nem tudok a múlton változtatni. Ennek így kellett történnie. Ráadásul még csak pár napja ismerem, úgyhogy még jó, hogy elutasítottam. Lehet, sőt biztos, hogy tetszik, de jobban szeretem megismerni az embereket, mielőtt bármilyen kapcsolatba belemennék az illetővel. Bárcsak 2 évvel ezelőtt is így gondoltam volna. Akkor agz a bizonyos dolog nem történt volna me, mikor Mattel voltam. Róla csak Nic,  Lindsey és Paul tud, mert utálok arról beszélni.
De elég lesz a gondolkozásból, inkább megnézem mi van a srácokkal. Tegnap is itt maradtam, mert tett vagy őszintéztünk és olyan 2 körül hagytuk abba.
Ahogy lementem észrevettem, hogy nincs itt senki rajtam kívül. Találtam egy cetlit az asztalon Harry kézírásával:
Szia Cara! Be kellett mennünk a stúdióba. Bocsi, hogy csak úgy otthagytunk, de nem volt szívünk felébreszteni. Olyan 1 óra körül érünk haza, ha gondolod maradhatsz. Kimmyt ne keresd, ő még reggel hazament. Harry
Megfordítottam a lapot, és visszaírtam.
Oké. Köszönöm, hogy ennyi ideig nálatok lehettem, de már Paul és Lindsey biztos mérges, hogy nem otthon vagyok. Tényleg köszi mindent, Cara.
Megkerestem a bulizós ruhámat, és a táskámat, és haza indultam. Kicsit érdekesen néztek rám, gondolom, mert Niall ruháiban voltam. De sebaj, egy ideje már nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Felőlem nézzenek akár milyen őrültnek, a lényeg, hogy élvezzem az életet, és legyek önmagam!
Mikor hazaértem, első dolgom volt lezuhanyozni és hajat mosni. A fiúknál is zuhanyoztam, de itthon mégis csak jobb.
Vagy húsz percig feküdtem a kádban, amiben már hűlt a víz, szóval kiszáltam.Felvettem az előre kikészített ruhám, aztán megszárítottam a hajam. Pont mikor befejeztem, kiáltást hallottam:
- Halihó megjöttem!
Igen ez az én anyám, Lindsey volt. Tudom, hogy nem az igazi anyám, de nekem akkor is az. Ahogy Paul az apám. Nem hívom őket úgy, de nekem ők olyanok, őket mindennél jobban szeretem.
- Szia! Mizu? - öleltem meg.
- Semmi különös, vagyis de, de majd vacsinál elmondom. Mit csináltál a fiúknál két napig? - érdeklődött.
- Húúú, sok mindent. Filmeket néztünk, énekeltünk, tett vagy őszintéztünk, Louisval videójátékoztunk, meg sokat beszélgettünk. De mi az a különös amit  vacsinál akarsz közölni?
- Nem fogod belőlem kihúzni! - tette keresztbe a kezét. - Ja, 10 perc és ebéd!
-  Az igaz, és köszi. Na felhívom Nicolet, mert tegnap randija volt - mondtam, és bementem a szobámba. Előhalásztam a mobilom és megcsörgettem.
- Na milyen volt a randi? - kérdeztem mosolyogva, bár ő ezt nem látta.
- Neked is szia! Nem volt randi, csak két barát beszélgetett. Nem tudom miért olyan nehéz ezt felfogni! - mondta morcosan Nic.
- Na jó. Vagy rosszul sült el, vagy valami baj van, vagy csak korán keltél.
- Az utolsó. Meg csak gondolkoztam. Mindjárt elkezdődik az utolsó évünk a suliba, és még azt sem tudom, hogy hova akarok menni továbbtanulni - panaszolta gondterhelten. Tök jó, hogy ez a kérdés nem fenyeget, mivel egyértelmű. Kiskoromtól kezdve énekes akartam lenni, és 2 éve járok énektanárhoz is. Meg Paullal már megbeszéltük. Ő lesz a menedzserem, a lemezszerződés meg gyakorlatilag meg van, csak későbbre szól. Pontosabban a gimi végéig, szóval nyáron meg is lesz.
- Amiatt ne aggódj! A tanárok mindenben fognak nekünk segíteni - nyugtattam. - Vagyis nektek - dicsekedtem nevetve. Ő is nevetett, de eléggé gondterhelten.
- De igaziból tudok pár ötletet, csak nem tudok dönteni - folytatta. - Műsorvezető, ügyvéd, vagy ne nézz hülyének, fotográfus.
- Ööö... bocsika, de nem tudok segíteni. Vagyis de. A műsorvezető tényleg neked való, de úgy döntsd ahogy te akarod! - segítettem neki. Elég nehéz eset, de a műsorvezető tényleg neki való. Szeret sokat dumálni, jó stílusa van, és vicces is. - Na megyek ebédezni, csőőő! - nyomtam ki. Szerintem valamit nem mondd el. Tuti nem a továbbtanulás miatt ilyen... Ohhhh, mostmár értem. Azon a nem randin valami történt. Már csak ki kell derítenem mi! Van is egy ötletem.
De először ebéd!
A kaja isteni volt, mint mindig, lecsó. Sokan nem szeretik, de én imádom. A bejelenteni valót, még most sem árulta el, de azért van pár selytésem.
Mindezek után bementem a szobámba, lefeküdtem az ágyra és benyomtam a laptopot. Először Facebookra mentem föl és megkerestem azt a srácot akivel randizott zegnap Nic. Jake Hamptonsra csak egyetlen egy nevet hozott ki. Rákattintottam, és örömmel vettem észre, hogy ismerőse Nicnek. A profil képe alapján egész helyes. Bejelöltem ismerősnek, és rá 2 percre vissza is igazolt. Ráírtam cheten:
Cara: Szia. Nicole legjobb barátnője vok. mi történt tegnap?? :)
Hamarosan válaszolt is rá:
Jake: Haliii. Már hallottam rólad :D egyébként csak megletem egy kis piknikkel, és végül megcsókoltam.
Na, ezen alaposan meglepődtem. Nic ilyen pici ismeretség után megcsókolta volna?
Cara: Komoly?!?!?! Akkor ügyi vagy! Nic nem nagyon szokott csókolózni az első randin. Na csak ennyit akaratam, nem untatlak tovább. Hello!
Már épp léptem ki, mikor megláttam, hogy visszaírt.
Jake: Maradj, nem untatsz! Inkább mesélj Nicről vicces sztorikat.
Cara: Oké, végül is volt egy pár. Ez egy éve volt. Hülyültünk, és ''összeházasodtunk''. Ezzel még nincs is baj, de rá pár napra a suli közepén elüvöltette magát, hogy: Gyere már drága feleségem, vagy elválunk! (épp mentünk egy másik terembe) Kb az összes ember minket figyelt. Így utólag  vicces, de akkor legszívesebbeb megfolytottam volna :D
Jake: Ez tényleg jó. :DDD
Cara: Meg táborban alvás közben meghallottuk, hogy a tőlünk lévő Nic a Girls Aloud egyik számát énekli. Tudni kell róla, hogy iszonyatos hanga van. Ja és a többiek le is videózták, és feltették You Tube-ra is. Amin 1óra alatt 25ezer nézettség lett. Más ciki sztorikat nem nagyon tudok, mert csak 3 éve él itt. Tényleg megyek. Csőőő Ja, nem tudsz ezekről!!! :)
Jake: Szia. Estéről te nem tudsz. :P
Igaziból fogalmam nincs miért mondtam, hogy mennem kell, csak bántott, hogy ezeket Nic nem mondta el. Ennyire nem bízik meg bennem? De majd egyszer remélem elmondja. :/


 
Nem akartam Cara orrára kötni a tegnapot. Kétségtelenül jó este volt, sőt, talán életem eddigi legjobb estéje, de ez az, amit egy darabig nem akarok elmondani a barátnőmnek.
Szóval, miután megérkeztünk, én tényleg arra számítottam, hogy valami kis étterembe megyünk mit két barát, de Jake nem így gondolta. Egyszer említettem neki, hogy az az álmom, hogy egyszer az holdfényben a tengerparton gyertyafényes vacsorát egyek. Ezt csak úgy félvállról mondtam, de ő megjegyezte, és pontosan az történt. Mivel augusztus van, még mindig 7kor sötétedik, ezért addig elmentünk lézerharcozni. Nagyon szuper volt, szerintem elég jól is ment, bár az első öt percben eltaláltam egy fiút, mivel nem tudtam, hogy működik a puska, így véletlenül elsütöttem, és eltaláltam. Szegényt tökre sajnáltam.
Mikor már kellően besötédetett, lementünk az Északi-tenger partjára, ahol terített asztal várt. Mintha még az időjárás is azt akarta volna, hogy ez az este jól sikerüljön. Egy felhő sem takarta a csillagos eget, egy csepp eső sem esett.  Egyszerűen fantasztikus volt.
- És ezt miért kapom? - kérdeztem mosolyogva, miután megettük az ínycsiklandozó ételeket, a kezemre akasztott egy gyönyörű karkötőt.
- Mert a legjobbat érdemled. - mosolygott, majd... majd megcsókolt.
A legutóbbi pasim 2 éve volt, és régóta nem csókolt már meg senki. De őszintén mondom, szuper érzés volt. Ezekután csak feküdtünk a homokban, és néztük a csillagokat...
Másnap a homokban ébredtem. A hajam teljesen összeragadt a homoktól, de boldog voltam. Kialvatlan, de boldog.
Nem fogok hazudni. Nem mondom, hogy szerelmes vagyok Jakebe, de érzek iránta valamit. És tudom, hogy ő nem bántana, és nem törné össze a szívem. Végre vágytam egy kis biztonságra, amit nála megkaphatok. S ki tudja? Ebből még szerelem is lehet...

A munka egyik legsötétebb árnyoldala, hogy a lányok szinte tálcán kínálják magukat. Mióta híres lettem, a csajozás nem volt nehezebb az evésnél. S habár ez egy végtelenül rossz hasonlat, végtelenül igaz is. Ezzel persze nem szidom a rajongókat, hisz imádom őket, nélkülük nem mentünk volna semmire.
S mintha kihallgatták volna a gondolataimat; itt termett ez a Nicole lány.
Szerintem viszont a hallgatózók túl jó munkát végeztek; Nic nem csupán nem akarja, hogy megkapjam, egyenesen utál. De nem panaszkodom; legalább lesz munkám a dologban.
Reggel együtt reggeliztem Niallel meg Harryvel. Louis Elenorral, Liam pedig Danival volt, mint büszke pasik. Egészségükre.
Egy idő után Harry megszólalt.
- El fogom csábítani Carat. - jelentette ki magabiztosan.
- Vesszük észre. - mondta Niall. - Hisz felbérelted Kimmyt. Elég alantas módszer. - fura érdekesség, ogy mikor Niall eszik, az agysejtjei hirtelen megtelnek, és furán szép, régies szavakat használ.
- Nono. - torkollta le Styles.- A felbérlés erős szó. Csupán szívességet kértem tőle. - mondta. - Egyébként meg, tuti, hogy Cara is hazudott. Száz százalék, hogy nincs pasija.
- Pedig, Harry, - szálltam be én is a beszélgetésbe - nem csak neked lehet barátnőd. Ami mellesleg már jó féléve nincs.
Erre egy elég csúnya pillanást vetett rám.
- Még nincs. - nyomta meg a még szót egy idétlen mosoly kiséretében. - Egyébként, Zayn, te csak húzódj meg. Te is ugyanúgy akarod Nicolet, mint én Carat.
- Ez nem igaz. - vágtam vissza gyorsan.
- Dehogynem. - mosolygott kajánul.
- NEM! -jelentettem ki határozottan.
- Hát, ha nem, akkor majd én...
- Meg ne próbáld! - néztem rá dühösen, mikor leesett, hogy mit is csinál.
- Mondtam én. - mosolygott diadalittasan. - Látnok vagyok.

Ti hogy vagytok vele? :)
 #TeamJake vagy #TeamZayn?