Eleventh part

Bocsika, amiért csak most raktam ki, de totál meghülyült a blogger :// Viszont most megpróbálunk gyorsan jönni újjal :) Cara xxx



Ebéd után hazamentem, köszöntem apának. Mivel holnap kezdődik a suli, gyorsan átnéztem, hogy az összes kötelezőt elolvastam-e. Büszkeség és balitélet (tizedszerre olvastam el, egyik kedvenc könyvem) pipa, Zabhegyező pipa, Katleen Hops megmondja pipa (életem egyik legrosszabb könyve) és végül Dickens válogatott. Minden készen van.
Sóhajtva becsuktam a füzetemet, majd bekapcsoltam a laptopom. Felnéztem a pályaválasztási segédletre, de továbbra sem találtam semmi jót. Semmi hozzám illőt.
Kikapcsoltam a gépen, és inkább elkezdtem TV-t nézni. Nem volt semmi értelmes benne, ezért inkább felhívtam Jaket.
- Szia, Nicole! - köszönt bele a készülékbe derűsen.
- Mit csinálsz most? - kérdeztem köszönés nélkül.
- Éppen apának segítek stúdióba.
- Akkor gondolom nem igazán érsz rá... - sóhajtottam.
- Sajnos nem.  Unatkozol?
- Nagyon - válaszoltam - De akkor hagylak. Szia.
Lenyomtam a telefonomat, majd visszafeküdtem az ágyra. Végül felhívtam Carat is.
- Baaaaaaaacks!!! - üvöltött bele, ezért el kellett kapnom a telefont a fülemtől.
- Szia, Cara. Halálra unom magam, nincs kedved most valamit csinálni? - kérdeztem reménykedve.

- Bocsi, Nicks - mondta - De most sajnos nem érek rá. Lindsey el kell, hogy kísérjem, mert most lesz az első vizsgálat. Még nem derül ki, hogy fiú-e vagy lány, csak hogy egészséges-e. - magyarázta.
- Persze, megértem. - válaszoltam. - Akkor, jó vizsgálatot. - mielőtt végig gondoltam volna ezt a hülye mondatot, már le is nyomta.
Még fél órát szenvedtem, majd eszembe jutott valami. Eleanor, Louis barátnőjével egész jóba lettem Liam buliján. És úgy is megadta a telefonszámát, úgyhogy gondoltam, rácsörgök.
- Halló? Eleanor Calder telefonja.
- Elenaor? Nicole vagyok.
- Á, szia, Nic! Mizujs? - kérdezte barátságosan.
- Igazából iszonyúan unom magam, és pont ezért hívlak. Most ráérsz?
- Most éppen igen. Mire gondoltál? Egy kis shoppingra? - nevetett.
- A számból vetted ki a szót - mosolyogtam, bár tudtam, hogy nem látja. - Mit szólnál, ha háromkor találkoznánk a Plázánál? A vendégem vagy egy kávéra.
- Úgy legyen. Ott találkozunk. Szia.
- Szia. - már éppen indult a kezem a lenyomó gomb felé, mikor Eleanor hangját meghallottam még a telefon túlsó végéről.
- Várj!
- Igen?
- Danit hozhatom? Minden vasárnap együtt ebédelünk, és mivel most vasárnap van, megint így lesz, és nem akarom ott hagyni...
- Persze, nem látom akadályát. - mondtam.

- Szuper! Akkor háromkor a plázánál.
2. 12 - olvastam le az órám számlapjáról.
Gyorsan lefürödtem, majd elkezdtem válogatni a ruháim között. Bár kinn nem volt hideg, de Londonhoz híven esett az eső, szóval a pólóm fölé csak egy pulcsit vettem fel, és felkaptam az esernyőmet.
Mivel apa mostanába eléggé ki van akadva, hogy nem tudja, merre járok, gyorsan elmagyaráztam neki az egész szitut. Az egészet.
- Szóval, azt mondod, hogy Paul útján ismered ezt a híres fiúbandát, és akkor vannak nekik a barátnőjik, és velük találkozol. - foglalta össze.
- Úgy, ahogy mondod. Akkor most mehetek? - kérdeztem.
- De ugye ezek a fiúk... ezek a fiúk normálisak, ugye? - kérdezte összehúzott szemöldökkel.
- Nyugi apa. Minden oké.
- Nem adtál egyenes választ.
- Apa!
- Jójó, menjél. - emelte fel védekezően a kezét. De azért figyellek!
Mosolyogva elindultam az ajtóhoz, de apa utánam kiáltott.
- Ja, és Nicole! Anyád kérdezi, hogy hogy vagy.
- Mit érdekli? Foglalkozzon inkább a kis Craigjével. - kiáltottam vissza.
- Jaj, Nic, tudod, hogy nem haragudhatsz rá örökké! - sóhajtott fel az apám.
- Na csak figyelj! - feleltem, majd felkaptam a táskám, majd elindultam Soho irányába.



 Tegnap, miután Harry haza hozott (merthogy már többet vagyok náluk mint otthon) az ajtóban elbúcsuztunk egy hosszas csókkal. Mondanom sem kell, Paul pont akkor jött ki a postáért, úgyhogy végignézte az egészet. Bár tudom nem nagyon tetszik neki, de jó fej apa módjára nem szólt. Végül az lett belőle, hogy behívta Harryt ebédre. Sajna utána ment is de 10kor küldött egy smst amiben az állt, hogy: Álmodj szépeket, kicsim!
Hát sikerült szépeket álmodnom, mert Harryvel álmodtam. 

Reggel arra keltem, hogy Lin üvölt, hogy kész az ebéd. Igen, ténypeg reggel volt:D 
Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, megfésülködtem és kimentem az ebédlőbe, ahol Lindsey rakta ki éppen a levest. Szorosan megöleltem, aztán leültem, és elkezdtünk enni. Paul mint mindig most is dolgozik. 
- Car akkor eljössz a vizsgálatra? - kérdezte Lin. Tudtam miről beszél, mert korábban már említette. Most fog kiderülni, hogy egészséges-e a baba.
- Még szép! Akkor megyek is rendbe tenni magam - álltam fel, és besiettem a szobámba.
Az asztalomon véletlen rápillantottam a naptárra. Augusztus 31. Holnap kezdődik az utolsó évem a suliban. Hiányozni fognak a többiek. Meg úgy alapból a sulis éveim. Hiszen ezekben az években jöttem rá mi a szerelem. Bár a vége rossz lett, az elejére nagyon is boldogan emlékezem vissza. Gólyatábor volt. Ott ismertem meg Mattet. Nagyon hamar összejöttünk, és imádtuk egymást. Az a pár hónap csodás volt... mígnem elment a haverjaival egy buliba és véletlen a szervezetébe jutott egy kis drog. És abból lett a függőség. Próbáltam leállítani, de mikor indultam szólni a szüleinek, olyat tett amit örökké el akatok felejteni. Persze Paulék mondták, hogy szakítsak vele, de 1.én szerettem, 2.nem olyan egyszerű egy drogossal szakítani...
Az elmélkedésemből a telefonom zökkentett ki. 
- Baaaaaaaacks!!! - üvöltöttém bele.
- Szia, Cara. Halálra unom magam, nincs kedved most valamit csinálni? - kérdezte. Bizonyára nagyon unja a fejét, ha a kiabálásomért sem csesz le.
- Bocsi, Nick, de most sajnos nem érek rá. Lindseyt el kell, hogy kísérjem, mert most lesz az első vizsgálat. Még nem derül ki, hogy fiú-e vagy lány, csak hogy egészséges-e - mondtam.
- Persze, megértem. Akkor, jó vizsgálatot - jó vizsgálatot? Jólvan Nic!;D 
Felvettem egy farmert egy fehér pólóval és kötött sapival (Harry design), mivel szabadidő ruhában  nem akartam elmenni itthonról. Raktam kis szempillaspirált és szájfényt, és elkészültnek állítottam magam.
Nem értem azokat az embereket akik átlagos napon kb 2órát készülődnek. Szerintem felesleges annyi ideig sminkelni. Akik szeretnek olyannak szeressenek amilyen vagyok, ne azért, hogy a sok sminktől normálisan nézek ki. Akik meg nem szeretnek, azok így jártak.
Mikor végeztem, kimentem a nappaliba, és leültem a kanapéra. Nemsokkal később Lin is végzett,.úgyhogy indultunk.
Út közben jött egy sms a barátomtól (olyan jó ezt kimondani).
Harry: Szia drágám! Ráérsz most?
Én: Szijjjjjja. Most nem, megyünk kórházba :/
Harry: Miért? Ugye nincs semmi bajod?
Én: Nem:D Most lesz a baba első vizsgálata, amin kiderül h egészséges-e :)
Harry: Mikor végeztek?
Én: kb 1óra
Harry: Akkor 1óra múlva találkozunk a kórház parkolójában
Én: Na ne parancsolgasson itt nekem, Uram!
Harry: Hölgyem, tudom h ezt imádja bennem:P 
Én: Én magát ugyan nem imádom!
Harry: Dehogynem!
Én: Nem és kész! Most mennem kell, puszi<3
Harry: Puszi? Megmondtam, hogy imádsz. Csók<3
Nem tudtam visszaírni, mert már megérkeztünk.
Hamar sorra kerültünk bent, és hál' Istennek a babával minden rendben van.
Kint, ahogy Harry ígérte, ott volt. Felém jött és végül édesen megcsókolt.

?

Asszem a cím mindent megmagyaráz. Valamiért a blogger meghülyült, mert nincs kint a rész, és Cara részét kitörölte. Na, mindegy, amint tudjuk, hozzuk a részt! Bocsi.
penny.'