Third Part

Miután kijöttem a tusolóból, megcsörrent a telefonom. Felkaptam, és ahogyan számítottam rá, a drága barátnőm szólt bele.
- Nini, bulikirálynő! Gondolom állati friss vagy - szóltam bele gúnyosan a telefonba.
- Mi történt tegnap? - nyöszörgött bele a telefonba. - És egyetalán hol vagyok most?
- Nos, drágám, neked az a rengeteg üveg Whiskey megint beütött, és Harryvel párhuzamosan totál hülyét csináltatok magatokból. És egy-egy hülyeség mellett pedig folyamatosan egymásnak nyáladztatok meg csókolztatok. Én a felénél meguntam, úgyhogy leléptünk Jakekel, és megkértem Liamet, hogy vigyen el a Direction házba. Szóval ott vagy.
- Képes voltál ott hagyni, és hülyét csinálni magamból? Hát, kösz, jófej vagy! - morgott bele a telefonba.
- Én próbáltalak leállítani, de mindig azt üvöltözted, hogy 'Egyszer élek, te idióta! huhuuuuu' Szóval inkább hagytam, hadd tegyed, azt, amit akarsz.
- Végülis én is ezt tettem volna... Jaj, de mivan ha lefotóztak minket? Paul kinyír! - esett kétségbe Car.
- Hát, erre nem is gondoltam... De reméljük, azok az izomagyúak a bejáratnál nem engedtek be paparazzikat. - tünődtem.
- Remélem... De várj csak, azt mondtad, hogy leléptél azzal a sráccal.. Kiről is van szó? - érztem a hangján, hogy kajánul mosolyog.
- Találkoztam George Hamptons fiával, tehát vele, Jakekel. Jóba lettünk, ezért elmentünk egy cukrászdába. Ennyi.
- Cukrászdába éjjel 1kor? Tudod, ki hiszi ám el... - röhögött a telefonba.
- Egy éjjelnappaliba mentünk... Nem hiszem el, hogy folyton kötözködnöd kell! - fújtattam.
- Jól van na, inkább elhiszem, nehogy már megsértődj... Inkább gyere a Direction házba, nincs kedvem egyedüli nőként itt lennem.
- Biztos van ott takarítónő... - vicceltem fanyar humorral.
- Marha vicces vagy. Na, de szedd össze magad, és told ide a segged! - ezzel lecsapta a telefont.
Tök király, már megint Cara kénye-kedve szerint ugrálhatok. Mindig minden úgy van, ahogy ő akarja, nekem sosincs semmi beleszólásom.
Már éppen összekészülődtem, és szaladtam le a lépcsőn, mikor apa összefont karral megállt előttem.
- Hova-hova kisasszony?
- Egy barátomékhoz...
- És hol volt tegnap, kedves? - kérdezte gúnyosan.
- Egy buliban Caraval. Mi ezzel a probléma?
- Az, hogy egyesek nem voltak hajlandóak szólni. Nézd, Nicole, én örülök, hogy végre barátkozol, és nem csak folyton csak könyveket bújsz, de ettől függetlenül, szeretném tudni, hogy hol jársz! - mondta kissé dühösen.
- Jó, igazad van, bocsánat. Most már mehetek? Cara vár.
- Jó, menj. De ezzel nincs elrendezve az ügy! - intettem az ajtóból, majd kimentem.
Szépen mentem az utcán, mikor beugrott, hogy tippem sincs, hol van a fiúk közös háza. Mivel egyikük száma sincs meg, Carira csörögtem, ám szerencsétlenségemre Zayn vette fel.
- Na mivaaaaan Baker? Máris hiányoztam? - kérdezte 'feletébb humorosan'.
- Egyátalán nem, nekem elhiheted. De Caroline miatt a házatokhoz kell mennem, szóval lennél kedves megmondani, hogy hol van?
Egy fekete Audi gördült mellém, mire a lehúzott ablak mögül Malik feje bukkant elő.
- Minek mondjam, ha akár el is vihetlek? - mosolygott azzal a 'mindenlányleveszekalábáról' mosolyával. Meg tud őrjíteni!

Reggel, pontosabban délben, szornyű fejfájasra ébredtem. A tegnapi estéből annyira emlékszem, hogy táncoltunk Harryvel, de az még nagyon a buli elején volt. Ajajjj, akkor jó sokat ihattam.
Ahogy körbenéztem a szobában rájöttem, hogy fogalmam sincs hol vagyok. A telefonom mellettem volt, úgyhogy gondoltam próba szerencse, Nicole biztos tudja.
-Nini, bulikirálynő! Gondolom állati friss vagy - szót bele az én imádnivaló barátosném.
- Mi történt tegnap? - kérdeztem fáradt hanggal.
- Nos, drágám, neked az a rengeteg üveg Whiskey megint beütött, és Harryvel párhuzamosan totál hülyét csináltatok magatokból. És egy-egy hülyeség mellett pedig folyamatosan egymásnak nyáladztatok meg csókolztatok. Én a felénél meguntam, úgyhogy leléptünk Jakekel, és megkértem Liamet, hogy vigyen el a Direction házba. Szóval ott vagy - válaszolta. De akkor én csókolóztam Harryvel? Remélem neki sem tiszta a tegnap, mert akkor azt hinné, hogy megcsaltam a nemlétező pasimat, méghozzá vele. Gratulálok Cara, ügyes vagy! Na mindegy, mostmár megtörtént.
- Képes voltál ott hagyni, és hülyét csinálni magamból? Hát, kösz, jófej vagy! - dünnyögtem.
- Én próbáltalak leállítani, de mindig azt üvöltözted, hogy 'Egyszer élek, te idióta! huhuuuuu' Szóval inkább hagytam, hadd tegyed, azt, amit akarsz. - hát igen ez rám vall. Bárcsak legalább egyetlen egy buliban nem rugnék be, persze ez lehetetlen. Mindig azzal kezdem, hogy egy kicsi sosem árt, de mindig túlzásba viszem.
- Végülis én is ezt tettem volna... Jaj, de mivan ha lefotóztak minket? Paul kinyír! - jutott eszembe a nagyobbik probléma. Direkt megmondta, hogy ne csináljunl semmi címlapsztorinak valót, és mi lett belőle? Reménykedhetek, hogy nem volt ott fotós. Esküszöm teljesen hülye vagyok!
- Hát, erre nem is gondoltam... De reméljük, azok az izomagyúak a bejáratnál nem engedtek be paparazzikat.
Még kicsit beszélgettünk, és pont mikor letettem, bejött Zayn.
- Szia. Hallottam, hogy Nicoleval beszéltél, azért jöttem ide - szólalt meg. - Tudom, nem nagyon ismertek, de szerinted tetszem neki? - kérdezte szinte hadarva, mint akki minél gyorsabban akar túl lenni rajta.
- Nem akarlak elkeseríteni, de ő nem az a "úristen de helyes vagy, járjunk" fajta lány. Először szerintem ismerjétek meg egymást - tanácsoltam. - Tessék itt az alkalom. Ide jön, de nem is tudja a címet. Menj el érte - írtam le a papírra Nicék címét, és odanyújtottam neki.
- Köszönöm, te egy kincs vagy!  - ölelt meg.
- Szívesen, de ha összetöröd a szívét, megfizetsz! - figyelmeztettem egy tündéri mosoly kíséretével. Remélem Nic sem szúrja el, hiszen mindenki szerint összeillenek, és hát valljuk be mindig is makacs volt, és az erős, független nőt játszotta.
- Nem fogom, ígérem.
- Ne ígérgess, inkább menj, mert elszalasztod a lehetőséget - löködtem ki az ajtón nevetve.